Zsoltárok 61

1 Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

Ki he Takimuʻa ʻi he Nekina, ko e Saame ʻa Tevita. ‌ʻE ʻOtua, ke ke fanongo ki heʻeku tangi; tokanga ki heʻeku lotu.

2 E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.

Te u tangi kiate koe mei he ngataʻanga ʻo māmani, ʻoka taʻomia hoku loto: ke ke tataki au ki he maka ʻoku māʻolunga hake ʻiate au.

3 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

He naʻa ke hoko ko hoku ungakiʻi, ko e fale māʻolunga pea mālohi ki he fili.

4 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! (Szela)

Te u nofomaʻu ʻi ho fale fehikitaki ʻo taʻengata: te u falala ki he malu ʻo ho kapakau. (Sila)

5 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

He kuo ke fanongo ki heʻeku ngaahi fuakava, ʻE ʻOtua: kuo ke foaki kiate au ʻae tofiʻa ʻokinautolu ʻoku manavahē ki ho huafa.

6 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.

Te ke fakatolonga ʻae moʻui ʻae tuʻi, mo hono ngaahi taʻu ʻo hangē mei he toʻutangata ki he toʻutangata.

7 Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.

‌ʻE nofomaʻu ia ʻi he ʻao ʻoe ʻOtua taʻengata: ke ke teuteu ʻae ʻaloʻofa mo e moʻoni ʻaia te na fakamoʻui ia. Ko ia te u hiva fakamālō ai ki ho huafa ʻo taʻengata, koeʻuhi ke u fai ki heʻeku ngaahi fuakava ʻi he ʻaho kotoa pē.

8 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.

Ko ia te u hiva fakamālō ai ki ho huafa ʻo taʻengata, koeʻuhi ke u fai ki heʻeku ngaahi fuakava ʻi he ʻaho kotoa pē.