< Zsoltárok 61 >

1 Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.
För sångmästaren, till strängaspel; av David. Hör, o Gud, mitt rop, akta på min bön.
2 E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.
Från jordens ända ropar jag till dig, ty mitt hjärta försmäktar; för mig upp på en klippa, som är mig alltför hög.
3 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.
Ty du är min tillflykt, ett starkt torn mot fienden.
4 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! (Szela)
Låt mig bo i din hydda evinnerligen; under dina vingars beskärm tager jag min tillflykt. (Sela)
5 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.
Ty du, o Gud, hör mina löften, åt dem som frukta ditt namn giver du en arvedel.
6 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.
Du förökar konungens dagar; hans år skola vara från släkte till släkte.
7 Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.
Må han sitta på sin tron inför Gud evinnerligen; låt nåd och trofasthet bevara honom.
8 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.
Då skall jag lovsjunga ditt namn till evig tid, i det jag får infria mina löften dag efter dag.

< Zsoltárok 61 >