Zsoltárok 61

1 Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

Til sangmesteren, på strengelek; av David. Hør, Gud, mitt klagerop, merk på min bønn!

2 E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.

Fra jordens ende roper jeg til dig, mens mitt hjerte vansmekter; før mig på en klippe, som ellers blir mig for høi!

3 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

For du har vært min tilflukt, et sterkt tårn imot fienden.

4 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! (Szela)

La mig bo i ditt telt i all evighet, la mig finne ly i dine vingers skjul! (Sela)

5 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

For du, Gud, har hørt på mine løfter, du har gitt mig arv med dem som frykter ditt navn.

6 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.

Du vil legge dager til kongens dager, hans år skal være som slekt efter slekt,

7 Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.

han skal trone evindelig for Guds åsyn; sett miskunnhet og trofasthet til å bevare ham!

8 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.

Så vil jeg lovsynge ditt navn til evig tid, forat jeg kan innfri mine løfter dag efter dag.