Zsoltárok 61

1 Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

Dem Vorsänger. Mit Saitenspiel. Von David. Höre, o Gott, mein Schreien, merke auf mein Gebet!

2 E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.

Vom Ende der Erde rufe ich zu dir in der Angst meines Herzens: Führe du mich auf den Felsen, der mir zu hoch ist!

3 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

Denn du bist meine Zuflucht geworden, ein starker Turm vor dem Feind. (Pause)

4 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! (Szela)

Laß mich ewiglich wohnen in deinem Zelte, mich bergen im Schatten deiner Flügel!

5 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

Denn du, o Gott, hast auf meine Gelübde gehört, du hast mir das Erbteil derer gegeben, die deinen Namen fürchten.

6 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.

Verleihe dem Könige langes Leben, daß seine Jahre Geschlechter überdauern;

7 Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.

möge er ewiglich vor Gottes Angesicht bleiben; gib, daß Gnade und Treue ihn behüten!

8 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.

Also will ich deinen Namen immerdar preisen, um meine Gelübde zu bezahlen Tag für Tag.