Zsoltárok 61

1 Az éneklőmesternek hangszerre: Dávidé. Hallgasd meg, oh Isten, az én kiáltásomat; figyelmezzél az én könyörgésemre.

To the chief Musician. On a stringed instrument. [A Psalm] of David. Hear, O God, my cry; attend unto my prayer.

2 E föld széléről kiáltok te hozzád; mert szívem elepedt: Vígy el engem innen a sziklára, a hova én nem jutok.

From the end of the earth will I call unto thee, when my heart is overwhelmed: thou wilt lead me on to a rock which is too high for me.

3 Mert te vagy az én menedékem, s erős tornyom az ellenség ellen.

For thou hast been a refuge for me, a strong tower from before the enemy.

4 Hadd lakozzam a te sátorodban mindörökké; hadd meneküljek a te szárnyaid árnyéka alá! (Szela)

I will sojourn in thy tent for ever; I will take refuge in the covert of thy wings. (Selah)

5 Mert te, oh Isten, meghallgattad az én fogadásaimat; a te neved tisztelőinek örökségét megadtad nékem.

For thou, O God, hast heard my vows; thou hast given [me] the inheritance of those that fear thy name.

6 Adj napokat a király napjaihoz, esztendeit nemzedékről nemzedékre nyujtsd.

Thou wilt add days to the days of the king: his years shall be as many generations.

7 Isten előtt lakozzék örökké; kegyelmedet és hűségedet rendeld ki, hogy őrizzék meg őt.

He shall abide before God for ever: bestow loving-kindness and truth, that they may preserve him.

8 Így éneklem majd a te nevedet szüntelen, hogy beteljesítsem az én fogadásaimat minden napon.

So will I sing forth thy name for ever, performing my vows from day to day.