< Zsoltárok 60 >

1 Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
Til sangmesteren; efter Sjusjan edut; en gyllen sang av David til å læres, da han stred mot syrerne fra Mesopotamia og mot syrerne fra Soba, og Joab kom tilbake og slo edomittene i Saltdalen, tolv tusen. Gud! du har forkastet oss, du har sønderslått oss, du var vred; vederkveg oss nu igjen!
2 Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
Du har rystet jorden, du har fått den til å revne; læg dens skade, for den vakler!
3 A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
Du har latt ditt folk se hårde ting, du har gitt oss vin å drikke så vi tumlet.
4 Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
Men du har gitt dem som frykter dig, et hærmerke til opreisning, for sannhets skyld. (Sela)
5 Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
Forat de du elsker, må bli frelst, så hjelp nu med din høire hånd og bønnhør oss!
6 Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
Gud har talt i sin hellighet. Jeg vil fryde mig; jeg vil utskifte Sikem og opmåle Sukkots dal.
7 Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
Mig hører Gilead til, og mig hører Manasse til, og Efra'im er vern for mitt hode, Juda er min herskerstav.
8 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
Moab er mitt vaskefat, på Edom kaster jeg min sko; bryt ut i jubel over mig, Filisterland!
9 Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
Hvem vil føre mig til den faste by? Hvem leder mig inn til Edom?
10 Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Mon ikke du, Gud, som forkastet oss og ikke drog ut med våre hærer, Gud?
11 Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
Gi oss hjelp mot fienden, for menneskehjelp er tomhet!
12 Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.
Ved Gud skal vi gjøre storverk, og han skal nedtrede våre fiender.

< Zsoltárok 60 >