Zsoltárok 60

1 Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!

Au chef de musique. Sur Shushan. Témoignage. Mictam. De David; pour enseigner; quand il fit la guerre contre les Syriens de Naharaïm, et contre les Syriens de Tsoba, et que Joab revint et frappa les Édomites dans la vallée du Sel, au nombre de 12 000. Ô Dieu! tu nous as rejetés, tu nous as dispersés, tu t’es irrité; ramène-nous.

2 Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.

Tu as fait trembler la terre, tu l’as fendue: répare ses brèches, car elle chancelle.

3 A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.

Tu as fait voir à ton peuple des choses dures; tu nous as donné à boire un vin d’étourdissement.

4 Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)

Tu as donné une bannière à ceux qui te craignent, pour la déployer à cause de la vérité, (Sélah)

5 Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!

Afin que tes bien-aimés soient délivrés. Sauve par ta droite, et réponds-moi!

6 Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:

Dieu a parlé dans sa sainteté: je me réjouirai; je partagerai Sichem et je mesurerai la vallée de Succoth.

7 Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.

Galaad est à moi, et Manassé est à moi, et Éphraïm est la force de ma tête; Juda est mon législateur;

8 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!

Moab est le bassin où je me lave; sur Édom j’ai jeté ma sandale. Philistie, pousse des cris de triomphe à mon sujet!

9 Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?

Qui me conduira dans la ville forte? Qui me mènera jusqu’en Édom?

10 Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?

Ne sera-ce pas toi, ô Dieu, qui nous as rejetés, et qui n’es pas sorti, ô Dieu, avec nos armées?

11 Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.

Donne-nous du secours pour sortir de détresse; car la délivrance qui vient de l’homme est vaine.

12 Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.

Par Dieu nous ferons des actes de valeur, et c’est lui qui foulera nos adversaires.