Zsoltárok 60
1 Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
For the Chief Musician. To the tune of “The Lily of the Covenant.” A teaching poem by David, when he fought with Aram Naharaim and with Aram Zobah, and Joab returned, and killed twelve thousand of Edom in the Valley of Salt. God, you have rejected us. You have broken us down. You have been angry. Restore us, again.
2 Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
You have made the land tremble. You have torn it. Mend its fractures, for it quakes.
3 A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
You have shown your people hard things. You have made us drink the wine that makes us stagger.
4 Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
You have given a banner to those who fear you, that it may be displayed because of the truth. (Selah)
5 Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
So that your beloved may be delivered, save with your right hand, and answer us.
6 Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
God has spoken from his sanctuary: “I will triumph. I will divide Shechem, and measure out the valley of Succoth.
7 Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
Gilead is mine, and Manasseh is mine. Ephraim also is the defence of my head. Judah is my sceptre.
8 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
Moab is my wash basin. I will throw my sandal on Edom. I shout in triumph over Philistia.”
9 Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
Who will bring me into the strong city? Who has led me to Edom?
10 Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Haven’t you, God, rejected us? You don’t go out with our armies, God.
11 Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
Give us help against the adversary, for the help of man is vain.
12 Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.
Through God we will do valiantly, for it is he who will tread down our adversaries.
