< Zsoltárok 60 >
1 Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
[For the Chief Musician. To the tune of "The Lily of the Covenant." A teaching poem by David, when he fought with Aram Naharaim and with Aram Zobah, and Joab returned, and killed twelve thousand of Edom in the Valley of Salt.] God, you have rejected us. You have broken us down. You have been angry. Restore us, again.
2 Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
You have made the land tremble. You have torn it. Mend its fractures, for it quakes.
3 A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
You have shown your people hard things. You have made us drink the wine that makes us stagger.
4 Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
You have given a banner to those who fear you, that it may be displayed because of the truth. (Selah)
5 Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
So that your beloved may be delivered, save with your right hand and answer me.
6 Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
God has spoken from his sanctuary: "I will triumph. I will divide Shechem, and measure out the Valley of Succoth.
7 Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
Gilead is mine, and Manasseh is mine. Ephraim also is the defense of my head. Judah is my scepter.
8 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
Moab is my wash basin. I will throw my shoe on Edom. I shout in triumph over Philistia."
9 Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
Who will bring me into the strong city? Who will lead me to Edom?
10 Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Haven't you, God, rejected us? You do not go out with our armies, God.
11 Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
Give us help against the adversary, for the help of man is vain.
12 Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.
Through God we shall do valiantly, for it is he who will tread down our adversaries.