< Zsoltárok 60 >
1 Az éneklőmesternek a susanheduthra, Dávidnak tanító miktámja; Mikor harczolt a mesopotámiai szirusokkal és a czóbai szirusokkal; és visszafordult Joáb és megverte az Edomitákat a Sóvölgyben, tizenkétezeret. Isten, elvetettél minket, elszélesztettél minket; megharagudtál, hozz vissza minket!
Aramnaharaim neh Aramzobah te a hnueih phoeiah Joab ha bal tih kolrhawk ah Edom thawng hlai nit a ngawn vaengkah a tukkil te aka mawt ham David kah Olphong Tuilipai laa Pathen aw, kaimih he nan hlahpham tih, na thintoek ah kaimih nan phaek. Kaimih he koep m'mael puei lah.
2 Megrendítetted ez országot, ketté szakasztottad; építsd meg romlásait, mert megindult.
Diklai na hinghuen tih phak na boe. A tuen vaengkah a hma te hoeih sak lah.
3 A te népeddel nehéz dolgokat láttattál: bódító borral itattál minket.
Na pilnam te mangkhak la na hmuh tih ngaengainah misurtui te kaimih nan tul.
4 Adtál a téged félőknek zászlót, melyet felemeljenek az igazságért. (Szela)
Nang aka rhih ham tah, tiktam hmai la rhaelrham saeh tila rholik na thoh pah. (Selah)
5 Hogy megszabaduljanak a te kedveltjeid: segíts jobboddal és hallgass meg minket!
Na lungnah rhoek te na bantang neh khang lamtah pumcum uh van saeh. Te dongah kaimih he n'doo lamtah kamah khaw n'doo mai.
6 Az ő szent helyén mondotta Isten: Örvendezek, kiosztom Sikemet és kimérem a Szukkót völgyét:
Pathen loh a hmuencim lamkah, “Ka sundaep vetih, Shekhem te ka boe phoeiah Sukkoth kol te ka suem ni.
7 Enyim Gileád és enyim Manasse, Efraim az én fejemnek oltalma: Júda az én törvény-rendelőm.
Gilead he kai kah tih, Manasseh khaw kamah kah. Ephraim khaw ka lu kah lunghim tih, Judah khaw ka taem.
8 Moáb az én mosdómedenczém, Edomra vetem az én sarumat; te Filisztea nékem örülj!
Moab tah kai kah tuihluknah am ni. Edom soah ka khokhom ka voeih tih Philistia te ka yuhui thil,” a ti.
9 Kicsoda vezet engem az erős városba? Kicsoda kisért el Edomig engem?
Vongup khopuei la ulong kai n'khuen eh? Edom la ulong kai m'mawt eh?
10 Nem te-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, s nem vonultál ki, oh Isten, a mi seregeinkkel?
Pathen nang loh kaimih nan hlahpham pawt tih Pathen namah te kaimih kah caempuei rhoek taengla na pawk moenih a?
11 Segíts ki minket a nyomorúságból, mert emberi segítség hiábavaló.
Hlang kah loeihnah a poeyoek la a om dongah rhal taengah khaw kai he bomnah m'pae lah.
12 Istennel győzedelmet nyerünk, s ő tapodja el ellenségeinket.
Pathen neh caem ka tloek rhoi vetih ka rhal ka suntlae ni.