< Zsoltárok 6 >

1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
Nǝƣmiqilǝrning bexiƣa tapxurulup, tarliⱪ sazlar ⱨǝm sǝkkiz tarliⱪ arfa bilǝn oⱪulsun dǝp, Dawut yazƣan küy: — Pǝrwǝrdigar, ƣǝziping tutⱪanda meni ǝyiblimǝ; Ⱪǝⱨring kǝlgǝndǝ meni ǝdǝplimǝ.
2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
Manga xapaǝt ⱪilƣin, i Pǝrwǝrdigar, qünki mǝn zǝiplixip kǝttim; I Pǝrwǝrdigar, meni saⱪaytⱪin, qünki mening ustihanlirim wǝⱨimigǝ qüxti.
3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
Mening jenim dǝⱨxǝtlik dǝkkǝ-dükkigǝ qüxti; I Pǝrwǝrdigar, ⱪaqanƣiqǝ xundaⱪ bolidu?
4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
Yenimƣa ⱪayt, i Pǝrwǝrdigar, jenimni azad ⱪilƣaysǝn, Ɵzgǝrmǝs muⱨǝbbiting üqün meni ⱪutⱪuzƣin.
5 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Sheol h7585)
Qünki ɵlümdǝ bolsa Sanga seƣinixlar yoⱪ; Tǝⱨtisarada kim Sanga tǝxǝkkürlǝrni eytsun? (Sheol h7585)
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
Mening uⱨ tartixlirimdin maƣdurum ⱪalmidi; Tün boyi orun-kɵrpǝmni kɵlqǝk ⱪilimǝn; Yaxlirim bilǝn kariwitimni qɵktürimǝn.
7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
Dǝrdlǝrdin kɵzüm hirǝlixip kǝtti; Barliⱪ küxǝndilirim tüpǝylidin kɵzüm kardin qiⱪiwatidu.
8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
I ⱪǝbiⱨlik ⱪilƣuqilar, ⱨǝmminglar mǝndin neri bolunglar; Qünki Pǝrwǝrdigar yiƣa awazimni anglidi.
9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
Pǝrwǝrdigar tilawitimni anglidi; Pǝrwǝrdigar duayimni ijabǝt ⱪilidu;
10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Düxmǝnlirimning ⱨǝmmisi yǝrgǝ ⱪarap ⱪalidu, ular zor parakǝndiqilikkǝ duqar bolidu; Tuyuⱪsiz kǝynigǝ yenip hijalǝttǝ ⱪalidu.

< Zsoltárok 6 >