Zsoltárok 6
1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
För sångmästaren, med strängaspel, till Seminit; en psalm av David. HERRE, straffa mig icke i din vrede, och tukta mig icke i din förtörnelse.
2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
Var mig nådig, HERRE, ty jag försmäktar; hela mig, HERRE, ty ända in i mitt innersta är jag förskräckt.
3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
Ja, min själ är storligen förskräckt; ack HERRE, huru länge?
4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
Vänd åter, HERRE, rädda min själ, fräls mig för din nåds skull.
Ty i döden tänker man icke på dig; vem tackar dig i dödsriket? (Sheol h7585)
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
Jag är så trött av suckande; var natt fuktar jag min säng och väter mitt läger med mina tårar.
7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
Av sorg är mitt öga förmörkat; det har åldrats för alla mina ovänners skull.
8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
Viken bort ifrån mig, alla I ogärningsmän; ty HERREN har hört min högljudda gråt.
9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
HERREN har hört min åkallan, min bön upptager HERREN.
10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Alla mina fiender skola komma på skam och storligen förskräckas; de skola vika tillbaka och komma på skam med hast.
