Zsoltárok 6

1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

Oh Gospod, ne oštevaj me v svoji jezi niti me ne karaj v svojem silnem nezadovoljstvu.

2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!

Usmili se me, oh Gospod, kajti slaboten sem. Oh Gospod, ozdravi me, kajti moje kosti so nadlegovane.

3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?

Moja duša je prav tako boleče nadlegovana. Toda ti, oh Gospod, doklej?

4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;

Vrni se, oh Gospod, osvobodi mojo dušo. Oh reši me zaradi svojega usmiljenja.

5 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Sheol h7585)

Kajti v smrti ni spomina nate. Kdo se ti bo zahvaljeval v grobu? (Sheol h7585)

6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.

Izmučen sem zaradi svojega stokanja, vso noč močim svojo posteljo, svoje ležišče zalivam s svojimi solzami.

7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.

Moje oko je iztrošeno zaradi žalosti, ostareva zaradi vseh mojih sovražnikov.

8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.

Ločite se od mene, vsi vi delavci krivičnosti, kajti Gospod je slišal glas mojega jokanja.

9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.

Gospod je uslišal mojo ponižno prošnjo, Gospod bo sprejel mojo molitev.

10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.

Naj bodo osramočeni vsi moji sovražniki in boleče nadlegovani. Naj se vrnejo in naj bodo nenadoma osramočeni.