Zsoltárok 6
1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
Dāvida dziesma. Dziedātāju vadonim uz koklēm ar astoņām stīgām. Ak Kungs, nesodi mani Savā dusmībā, un nepārmāci mani Savā bardzībā!
2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
Kungs, esi man žēlīgs, jo es esmu noguris, dziedini mani, Kungs, jo mani kauli ir iztrūkušies,
3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
Un mana dvēsele ir ļoti iztrūkusies, bet Tu, Kungs, cik ilgi?
4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
Griezies atpakaļ, Kungs, izglābi manu dvēseli, atpestī mani Tavas žēlastības dēļ.
Jo nāvē Tevi nepiemin; kas kapā Tevi slavēs? (Sheol h7585)
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
Es esmu piekusis no savas vaidēšanas, uz savas gultas es raudu cauru nakti, mana guļama vieta plūst no asarām,
7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
Mana acs ir noģindusi no skumības, un ir novītusi manu ienaidnieku dēļ.
8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
Atkāpjaties no manis, visi ļauna darītāji, jo Tas Kungs klausa manu raudu balsi.
9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
Tas Kungs klausa manu lūgšanu, manu pielūgšanu Tas Kungs pieņem.
10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Visi mani ienaidnieki paliks kaunā, tie ļoti iztrūksies, atkāpsies un paliks kaunā piepeši.
