< Zsoltárok 6 >
1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
In finem, in carminibus. Psalmus David. Pro octava. Domine, ne in furore tuo arguas me, neque in ira tua corripias me.
2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
Miserere mei, Domine, quoniam infirmus sum; sana me, Domine, quoniam conturbata sunt ossa mea.
3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
Et anima mea turbata est valde; sed tu, Domine, usquequo?
4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
Convertere, Domine, et eripe animam meam; salvum me fac propter misericordiam tuam.
5 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Sheol )
Quoniam non est in morte qui memor sit tui; in inferno autem quis confitebitur tibi? (Sheol )
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
Laboravi in gemitu meo; lavabo per singulas noctes lectum meum: lacrimis meis stratum meum rigabo.
7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
Turbatus est a furore oculus meus; inveteravi inter omnes inimicos meos.
8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
Discedite a me omnes qui operamini iniquitatem, quoniam exaudivit Dominus vocem fletus mei.
9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
Exaudivit Dominus deprecationem meam; Dominus orationem meam suscepit.
10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Erubescant, et conturbentur vehementer, omnes inimici mei; convertantur, et erubescant valde velociter.