< Zsoltárok 6 >
1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
In finem, in carminibus. Psalmus David. Pro octava. [Domine, ne in furore tuo arguas me, neque in ira tua corripias me.
2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
Miserere mei, Domine, quoniam infirmus sum; sana me, Domine, quoniam conturbata sunt ossa mea.
3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
Et anima mea turbata est valde; sed tu, Domine, usquequo?
4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
Convertere, Domine, et eripe animam meam; salvum me fac propter misericordiam tuam.
5 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Sheol )
Quoniam non est in morte qui memor sit tui; in inferno autem quis confitebitur tibi? (Sheol )
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
Laboravi in gemitu meo; lavabo per singulas noctes lectum meum: lacrimis meis stratum meum rigabo.
7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
Turbatus est a furore oculus meus; inveteravi inter omnes inimicos meos.
8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
Discedite a me omnes qui operamini iniquitatem, quoniam exaudivit Dominus vocem fletus mei.
9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
Exaudivit Dominus deprecationem meam; Dominus orationem meam suscepit.
10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Erubescant, et conturbentur vehementer, omnes inimici mei; convertantur, et erubescant valde velociter.]