Zsoltárok 6

1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.

Jusqu'à la Fin, un psaume de David, pris des hymnes en octave. Seigneur, ne me reprends pas en ta fureur, ne me châtie pas en ta colère.

2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!

Aie pitié de moi, Seigneur, car je suis infirme; guéris-moi, Seigneur, car mes os sont bouleversés.

3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?

Et mon âme a été grandement troublée, et toi, jusques à quand, Seigneur?

4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;

Reviens, Seigneur, délivre mon âme; sauve-moi par ta miséricorde.

5 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Sheol h7585)

Car il n'est personne en la mort qui se souvienne de toi; et aux enfers, qui te rendra gloire? (Sheol h7585)

6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.

Je me suis fatigué à gémir; je laverai chaque nuit ma couche; j'arroserai mon lit de mes larmes.

7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.

Mon œil a été troublé par la fureur; je suis devenu vieux au milieu de tous mes ennemis.

8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.

Éloignez-vous de moi, vous tous ouvriers d'iniquité; car le Seigneur a entendu la voix de mes larmes.

9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.

Le Seigneur a écouté mon oraison; le Seigneur a exaucé ma prière.

10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.

Que tous mes ennemis rougissent de honte et soient troublés au fond de l'âme; qu'ils fuient soudain et soient grandement humiliés.