< Zsoltárok 6 >
1 Az éneklőmesternek a neginóthra, a seminith szerint; Dávid zsoltára. Uram, ne feddj meg engem haragodban, és ne ostorozz engem búsulásodban.
Davidin Psalmi, edelläveisaajalle, kahdeksalla kielellä. Oi Herra, älä rankaise minua vihassas, ja älä minua julmuudessas kurita.
2 Könyörülj rajtam Uram, mert ellankadtam: gyógyíts meg engem Uram, mert megháborodtak csontjaim!
Herra, ole minulle armollinen, sillä minä olen heikko: paranna Herra minua, sillä minun luuni ovat peljästyneet.
3 Lelkem is igen megháborodott, és te, oh Uram, míglen?
Ja minun sieluni on sangen kovin hämmästynyt, voi Herra, kuinka kauvan!
4 Térj vissza Uram, mentsd ki lelkemet, segíts meg engem kegyelmedért;
Käännä sinuas, Herra, ja pelasta sieluni; auta minua sinun hyvyytes tähden.
5 Mert nincs emlékezés rólad a halálban, a seolban kicsoda dicsőít téged? (Sheol )
Sillä ei kuolemassa kenkään muista sinua, kuka kiittää sinua tuonelassa? (Sheol )
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, egész éjjel áztattam ágyamat, könyhullatással öntöztem nyoszolyámat.
Minä olen niin väsynyt huokauksista: minä uitan vuoteeni yli yötä, ja kastan leposiani kyynelilläni.
7 Szemem a bánattól elbágyadt, megvénhedett minden szorongatóm miatt.
Minun muotoni on muuttunut murheesta, ja on vanhentunut; sillä minä ahdistetaan kaikilta puolilta.
8 Távozzatok tőlem mind, ti bűnt cselekedők, mert meghallgatja az Úr az én siralmam szavát.
Eritkäät minusta, kaikki pahointekiät; sillä Herra kuulee minun itkuni.
9 Meghallgatja az Úr az én könyörgésemet, elfogadja az Úr az én imádságomat.
Herra kuulee minun rukoukseni: anomiseni Herra ottaa vastaan.
10 Megszégyenül majd és igen megháborodik minden ellenségem; meghátrálnak és megszégyenülnek hirtelen.
Kaikki minun viholliseni saakoon häpiän, ja suuresti peljättäköön; kääntyköön takaperin, ja nopiasti häväistäköön.