Zsoltárok 59
1 Az éneklőmesternek az altashétre. Dávid miktámja; midőn embereket külde Saul, és őrizék az ő házát, hogy megöljék őt. Szabadíts meg engemet az én ellenségeimtől, Istenem; a reám támadóktól ments meg engemet!
Aw Khawsa, ka qaal kut khui awhkawng ni loet sak lah, kai anik qaalnaak thlangkhqi ven awhkawng nik chung lah.
2 Szabadíts meg engemet a gonosztevőktől, és a vérontó emberek ellen tarts meg engemet;
Ik-oeih amak leek ak sai thlangkhqi kut khui awhkawng ni loet sak nawh thlang a thi tui na ak ngaihkhqi kut khui awhkawng ni hul lah.
3 Mert ímé lelkem után leselkednek, egybegyűltek ellenem az erősek; a nélkül, hogy hibás vagy vétkes volnék, Uram!
Kaw amyihna kai ami ni mah ce toek lah! Aw Bawipa, kaw thawlhnaak awm am ka sai mai awh, thlak tlungkhqi ing kai ni teng uhy.
4 Bűnöm nélkül egybegyűlnek és készülnek ellenem: serkenj fel előmbe és lásd meg ezeket!
Ka sai thawlh ikaw awm am awm hlai hy, kai tuk aham oepchoeh na awm uhy. Kai hul aham tho lah; ka lynaak ve toek lah!
5 Te, oh Uram, Seregek Istene, Izráel Istene, serkenj fel! Büntesd meg mind e pogányokat, ne könyörülj senkin, a ki hamisságot cselekszik. (Szela)
Aw Bawipa Boeimang Khawsa, Israel Khawsa pilnam thlang boeih toel aham tho lah; Thlak chekhqi ce koeh qeen qoe qoe.
6 Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb; körüljárják a várost.
Khawmy awh hlat law unawh, uikhqi amyihna thlang oh doena, khawk bau khuiawh thoek uhy.
7 Ímé, szájokkal csácsognak, ajkaikon szablyák vannak: hisz, úgy mond, kicsoda hallja meg?
Am khak khui awhkawng a sa ce toek lah - ami hui awhkawng zawzi sa unawh, “U ing nik chah hly paqap?” ti uhy.
8 Te pedig, Uram, neveted őket, és megcsúfolod mind e pogány népet.
Cehlai, Bawipa, nang ing cekkhqi ce qaih na lah; ce pilnam thlangkhqi ce qaih na hawh hyk ti.
9 Hatalmával szemben te reád vigyázok; mert Isten az én váram.
Aw kak tha awmnaak, nang ni ka ni qeh; Aw Khawsa, nang taw kai a vawngcak na awm tiksaw,
10 Előmbe jön az én kegyelmes Istenem; látnom engedi Isten az én ellenségeim romlását.
Ka lungnaak Khawsa na awm hyk ti. Khawsa taw ka hai benawh cet kawmsaw kai ak che na anik kqawnkhqi ce kawqepnaak ing ni toek sak kawp ti.
11 Ne öld meg őket, hogy népem meg ne felejtkezzék; bujdosókká tedd őket a te hatalmaddal, és alázd meg őket Uram, mi paizsunk!
Cehlai, kaimih a phuhqa na ak awm, Aw Bawipa, cekkhqi ce koeh him lah, kak thlangkhqi ing cekkhqi ce qoe sak khqi nawhtaw, zawk sak lah.
12 Szájuknak vétke az ő ajkaiknak beszéde, fogattassanak meg kevélységükben; mert csak átkot és hazugságot szólnak.
Am kha awhkaw thawlhnaak, a huikhqi awhkaw awi awh, a mimah ang oek qunaak awh tu sak nawn lah. Ami seet lawhnaak ingkaw qaai amik kqawnnaak dawngawh,
13 Veszítsd el őket búsulásodban, veszítsd el őket, hogy ne legyenek; és tudják meg, hogy Isten uralkodik a Jákób fölött, mind a földnek határáig. (Szela)
Nak kawsonaak ing cekkhqi ce milh sak nawhtaw, a mami awmnaak tlaih qoe dy awh milh sak phang tlang lah. Cawhtaw khawmdek a dytnaak dyna Khawsa ing Jacob uk hy tice sim kawm uh.
14 Estenden megjelennek, ordítnak, mint az eb, körüljárják a várost.
Khawmy benawh hlat law unawh, uikhqi amyihna thlang oh doena, khawk bau khuiawh thoek uhy.
15 Étel után barangolnak, és ha nem laknak jól, virrasztanak.
Buh sui unawh thoek uhy, amik phoen ama phyi awhtaw khy uhy.
16 Én pedig éneklem a te hatalmadat, és reggelenkint zengem a te kegyelmességedet; mert váram voltál és menedékem az én nyomorúságom napján.
Cehlai, kai ingtaw nak thaawmnaak ce laa na sa kawng nyng saw, mymcang awh na lungnaak ce laa na sa vang; kawtih nang taw ka vawngcak, kyinaak ka huh awh kang thuknaak na awm hyk ti.
17 Én erősségem! Te néked éneklek, mert Isten az én váram: ő az én kegyelmes Istenem!
Aw kak thaawmnaak, nang kyihcah Khawsa, ka vawngnu na awm hyk ti.
