Zsoltárok 58

1 Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja. Avagy valóban a néma igazságot szólaltatjátok-é meg? Avagy igazán ítéltek-é ti embernek fiai?

(Til sangmesteren. Al-tasjhet. Af David. En miktam.) Er det virkelig Ret, I taler, I Guder, dømmer I Menneskenes Børn retfærdigt?

2 Sőt inkább hamisságot forgattok a ti szívetekben! a ti kezeiteknek hamisságát méritek e földön.

Nej, alle øver I Uret på Jord, eders Hænder udvejer Vold.

3 Eltértek a gonoszok fogantatásuk óta; tévelygenek a hazugok anyjok méhétől kezdve.

Fra Moders Liv vanslægted de gudløse, fra Moders Skød for Løgnerne vild.

4 Mérgök olyan, mint a kígyónak mérge; mint a siket áspisé, a mely füleit bedugja.

Gift har de i sig som Slangen, den stumme Øgle, der døver sit Øre

5 A mely nem hallja a bűbájosoknak szavát, sem a bűvölőét, a ki bűbájakban jártas.

og ikke vil høre på Tæmmerens Røst, på den kyndige Slangebesværger.

6 Isten, rontsd meg az ő fogaikat az ő szájokban; az oroszlánoknak zápfogait törd össze, Uram!

Gud, bryd Tænderne i deres Mund, Ungløvernes Kindtænder knuse du, HERRE;

7 Olvadjanak el, folyjanak széllyel, mint a víz; ha felteszi nyilait, legyenek tompultak azok.

lad dem svinde som Vand, der synker, visne som nedtrampet Græs.

8 Legyenek mint a csiga, a mely szétfolyván, elmúlik; mint az aszszonynak idétlen szülötte, a mely nem látta a napot.

Lad dem blive som Sneglen, opløst i Slim som et ufuldbårent Foster, der aldrig så Sol.

9 Mielőtt megéreznék fazekaitok a tövist, mind nyersen, mind égőn elragadja azt a forgószél.

Før eders Gryder mærker til Tjørnen, ja, midt i deres Livskraft river han dem bort i sin Vrede

10 Örül az igaz, mikor látja a bosszúállást; lábait mossa a gonosznak vérében.

Den retfærdige glæder sig, når han ser Hævn, hans Fødder skal vade i gudløses Blod;

11 És azt mondja az ember: Bizonyára van jutalma az igaznak; bizony van ítélő Isten e földön!

Og Folk skal sige: "Den retfærdige får dog sin Løn, der er dog Guder, som dømmer på Jord!"