< Zsoltárok 57 >

1 Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elől a barlangba menekült. Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.
Ett gyldene klenodium Davids, till att föresjunga, att han icke borto blef, då han för Saul flydde in i kulona. Gud, var mig nådelig, var mig nådelig; ty uppå dig tröstar min själ, och under dina vingars skugga hafver jag tillflykt, tilldess att det onda går öfver.
2 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felőlem.
Jag ropar till Gud, den Aldrahögsta; till Gud, den på min jämmer en ända gör.
3 Elküld a mennyből és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelőt. (Szela) Elküldi Isten az ő kegyelmét és hűségét.
Han sänder af himmelen, och hjelper mig ifrå mina förtryckares försmädelse. (Sela) Gud sänder sina godhet och trohet.
4 Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.
Jag ligger med mine själ ibland lejon. Menniskors barn äro lågar; deras tänder äro spjut och pilar, och deras tungor skarp svärd.
5 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!
Upphöj dig, Gud, öfver himmelen, och dina äro öfver alla verldena.
6 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én előttem, de ők estek abba. (Szela)
De ställa för min gång nät, och nedertrycka mina själ; de grafva för mig ena grop, och falla sjelfve deruti. (Sela)
7 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!
Mitt hjerta är redo, Gud, mitt hjerta är redo, att jag skall sjunga och lofva.
8 Serkenj fel én dicsőségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!
Vaka upp, min ära, vaka upp, psaltare och harpor; bittida vill jag uppvaka.
9 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.
Herre, jag vill tacka dig ibland folken; jag vill lofsjunga dig ibland Hedningarna.
10 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhőkig a te hűséged.
Ty din godhet är så vidt som himmelen är, och din sannfärdighet så vidt som skyarna gå.
11 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!
Upphöj dig, Gud, öfver himmelen, och din ära öfver alla verldena.

< Zsoltárok 57 >