< Zsoltárok 57 >
1 Az éneklőmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elől a barlangba menekült. Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.
Dem Musikmeister, nach (der Singweise = Melodie) »Vertilge nicht«; ein Lied Davids, als er vor Saul in die Höhle floh. Erbarme dich meiner, o Gott, erbarme dich meiner!
2 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felőlem.
Ich rufe zu Gott, dem Höchsten, zum Allherrn, der meine Sache hinausführt.
3 Elküld a mennyből és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelőt. (Szela) Elküldi Isten az ő kegyelmét és hűségét.
Er sendet vom Himmel und hilft mir, da der gierige Verfolger mich geschmäht hat! (SELA) Es sendet Gott seine Gnade und Treue!
4 Az én lelkem oroszlánok között van, tűzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.
Mit meinem Leben liege ich mitten unter Löwen, inmitten haßerfüllter Feinde, unter Menschen, deren Zähne Speere und Pfeile und deren Zunge ein scharfes Schwert ist.
5 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!
Erhebe dich über den Himmel hinaus, o Gott, über die ganze Erde (verbreite sich) deine Herrlichkeit!
6 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én előttem, de ők estek abba. (Szela)
Sie haben meinen Füßen ein Netz gestellt: meine Seele ist gebeugt; eine Grube haben sie vor mir gegraben: sie selbst sind mitten hineingestürzt. (SELA)
7 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!
Mein Herz ist getrost, o Gott, mein Herz ist getrost; singen will ich und spielen!
8 Serkenj fel én dicsőségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!
Wach auf, meine Seele, wacht auf, Harfe und Zither: ich will das Morgenrot wecken!
9 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.
Ich will dich preisen unter den Völkern, Allherr, ich will dir lobsingen unter den Völkerschaften!
10 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhőkig a te hűséged.
Denn groß bis zum Himmel ist deine Gnade, und bis an die Wolken geht deine Treue.
11 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsőséged!
Erhebe dich über den Himmel hinaus, o Gott, über die ganze Erde (verbreite sich) deine Herrlichkeit!