Zsoltárok 56
1 Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
Ten misericordia de mí, o! Dios; porque me traga el hombre; cada día batallándome aprieta.
2 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!
Tráganme mis enemigos cada día: porque muchos son los que pelean contra mí, o! Altísimo.
3 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
De día temo: mas yo en ti confío.
4 Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
En Dios alabaré su palabra: en Dios he confiado, no temeré lo que la carne me hará.
5 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
Todos los días me contristan mis negocios: contra mí son todos sus pensamientos para mal.
6 Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
Congréganse, escóndense, ellos miran atentamente mis pisadas esperando mi alma.
7 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
¿Por la iniquidad escaparán ellos? o! Dios, derriba los pueblos con furor.
8 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
Mis huidas has contado tú; pon mis lágrimas en tu odre, ciertamente en tu libro.
9 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
Entonces serán vueltos atrás mis enemigos el día que yo clamare: en esto conozco que Dios es por mí.
10 Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
En Dios alabaré su palabra; en Jehová alabaré su palabra.
11 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
En Dios he confiado, no temeré lo que el hombre me hará.
12 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
Sobre mí, o! Dios, están tus votos: alabanzas te pagaré.
13 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.
Por cuanto has escapado mi vida de la muerte, ciertamente mis pies de caída: para que ande delante de Dios en la luz de los que viven.
