Zsoltárok 56
1 Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
Para el músico jefe. Con la melodía de “Paloma silenciosa en tierras lejanas”. Un poema de David, cuando los filisteos lo apresaron en Gat. Ten piedad de mí, Dios, porque el hombre quiere engullirme. Todo el día me ataca y me oprime.
2 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!
Mis enemigos quieren engullirme todo el día, porque son muchos los que luchan orgullosamente contra mí.
3 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
Cuando tengo miedo, Pondré mi confianza en ti.
4 Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
En Dios, alabo su palabra. En Dios, pongo mi confianza. No tendré miedo. ¿Qué puede hacerme la carne?
5 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
Todo el día tergiversan mis palabras. Todos sus pensamientos son contra mí para mal.
6 Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
Conspiran y acechan, vigilando mis pasos. Están ansiosos por quitarme la vida.
7 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
¿Escaparán por la iniquidad? En la cólera, Dios arroja a los pueblos.
8 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
Tú cuentas mis andanzas. Pusiste mis lágrimas en tu contenedor. ¿No están en tu libro?
9 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
Entonces mis enemigos se volverán el día que yo llame. Sé esto: que Dios es para mí.
10 Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
En Dios, alabaré su palabra. En Yahvé, alabaré su palabra.
11 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
He puesto mi confianza en Dios. No tendré miedo. ¿Qué puede hacerme el hombre?
12 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
Tus votos están sobre mí, Dios. Te daré las gracias por las ofrendas.
13 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.
Porque has librado mi alma de la muerte, y evitó que se me cayeran los pies, para que pueda caminar ante Dios a la luz de los vivos.
