< Zsoltárok 56 >
1 Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
Per il Capo de’ musici. Su: “Colomba de’ terebinti lontani”. Inno di Davide quando i Filistei lo presero in Gat. Abbi pietà di me, o Dio, poiché gli uomini anelano a divorarmi; mi tormentano con una guerra di tutti i giorni;
2 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!
i miei nemici anelano del continuo a divorarmi, poiché sono molti quelli che m’assalgono con superbia.
3 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
Nel giorno in cui temerò, io confiderò in te.
4 Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
Coll’aiuto di Dio celebrerò la sua parola; in Dio confido, e non temerò; che mi può fare il mortale?
5 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
Torcon del continuo le mie parole; tutti i lor pensieri son vòlti a farmi del male.
6 Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
Si radunano, stanno in agguato, spiano i miei passi, come gente che vuole la mia vita.
7 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
Rendi loro secondo la loro iniquità! O Dio, abbatti i popoli nella tua ira!
8 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
Tu conti i passi della mia vita errante; raccogli le mie lacrime negli otri tuoi; non sono esse nel tuo registro?
9 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
Nel giorno ch’io griderò, i miei nemici indietreggeranno. Questo io so: che Dio è per me.
10 Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
Coll’aiuto di Dio celebrerò la sua parola; coll’aiuto dell’Eterno celebrerò la sua parola.
11 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
In Dio confido e non temerò; che mi può far l’uomo?
12 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
Tengo presenti i voti che t’ho fatti, o Dio; io t’offrirò sacrifizi di lode;
13 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.
poiché tu hai riscosso l’anima mia dalla morte, hai guardato i miei piedi da caduta, ond’io cammini, al cospetto di Dio, nella luce de’ viventi.