< Zsoltárok 56 >
1 Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
Pou direktè koral la. Yon powèm David lè Filisten yo te sezi li Gath. Chante pa melodi “Toutrèl San Chanson Nan Peyi Lwen An” Fè m gras, O Bondye, paske lòm fin foule m anba pye; Nan goumen tout lajounen, li vin oprime mwen.
2 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!
Lènmi m yo vle vale m tout lajounen. Yo anpil! Tout (sila) ki goumen ak ògèy kont mwen yo.
3 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
Lè mwen pè, mwen va mete konfyans nan Ou.
4 Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
Nan Bondye, mwen fè lwanj pawòl Li! Nan Bondye, mwen te mete konfyans mwen. Mwen p ap pè. Kisa lòm ka fè m?
5 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
Tout lajounen, yo tòde pawòl mwen yo. Tout panse yo kont mwen se pou mal.
6 Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
Yo atake, yo kache, yo veye pa mwen yo. Y ap tann pou rache lavi m.
7 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
Akoz mechanste sa a, jete yo deyò. Nan kòlè Ou, fè desann moun sa yo, O Bondye!
8 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
Ou te byen konte tout egare mwen fè. Mete tout gout dlo ki sòti nan zye m yo nan boutèy Ou. Èske yo tout pa ekri nan liv Ou a?
9 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
Konsa, lènmi mwen yo va vire fè bak nan jou ke m rele a. Men sa m byen konnen: Bondye pou mwen.
10 Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
Nan Bondye, ma louwe pawòl li. Nan SENYÈ a, ma louwe pawòl li.
11 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
Nan Bondye, mwen te mete konfyans mwen. Mwen p ap pè. Kisa lòm ka fè m?
12 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
Ve Ou yo mare sou mwen, O Bondye. Mwen va rann ofrann remèsiman a Ou menm.
13 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.
Paske Ou te delivre nanm mwen soti nan lanmò. Ou te anpeche pye mwen glise tonbe, pou m ta kab mache devan Bondye nan limyè a moun vivan yo.