Zsoltárok 56

1 Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!

For the Chief Musician; set to Jonath elem rehokim. [A Psalm] of David: Michtam: when the Philistines took him in Gath. Be merciful unto me, O God; for man would swallow me up: all the day long he fighting oppresseth me.

2 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!

Mine enemies would swallow me up all the day long: for they be many that fight proudly against me.

3 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.

What time I am afraid, I will put my trust in thee.

4 Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

In God I will praise his word: in God have I put my trust, I will not be afraid; what can flesh do unto me?

5 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.

All the day long they wrest my words: all their thoughts are against me for evil.

6 Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.

They gather themselves together, they hide themselves, they mark my steps, even as they have waited for my soul.

7 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!

Shall they escape by iniquity? in anger cast down the peoples, O God.

8 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?

Thou tellest my wanderings: put thou my tears into thy bottle; are they not in thy book?

9 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.

Then shall mine enemies turn back in the day that I call: this I know, that God is for me.

10 Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.

In God will I praise [his] word: in the LORD will I praise [his] word.

11 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?

In God have I put my trust, I will not be afraid; what can man do unto me?

12 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;

Thy vows are upon me, O God: I will render thank offerings unto thee.

13 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.

For thou hast delivered my soul from death: [hast thou] not [delivered] my feet from falling? that I may walk before God in the light of the living.