Zsoltárok 56
1 Az éneklőmesternek a Jónathelem rehokimra; Dávidnak miktámja; mikor megragadták őt a filiszteusok Gáthban. Könyörülj rajtam Istenem, mert halandó tátog ellenem és mindennap hadakozván, nyomorgat engem!
To him that excelleth. A Psalme of David on Michtam, concerning the dumme doue in a farre countrey, when the Philistims tooke him in Gath. Be mercifull vnto me, O God, for man would swallow me vp: he fighteth continually and vexeth me.
2 Ellenségeim minden napon tátognak reám: bizony sokan hadakoznak ellenem, oh magasságos Isten!
Mine enemies would dayly swallowe mee vp: for many fight against me, O thou most High.
3 Mikor félnem kellene is, én bízom te benned.
When I was afrayd, I trusted in thee.
4 Isten által dicsekedem az ő igéjével; az Istenben bizom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
I will reioyce in God, because of his word, I trust in God, and will not feare what flesh can doe vnto me.
5 Minden nap elforgatják beszédeimet; minden gondolatjok ellenem van, ártalomra.
Mine owne wordes grieue me dayly: all their thoughtes are against me to doe me hurt.
6 Egybegyűlnek, elrejtőznek, sarkaimat lesik, mert kivánják az én lelkemet.
They gather together, and keepe them selues close: they marke my steps, because they waite for my soule.
7 Gonoszsággal menekedhetnének? Haraggal rontsd meg, oh Isten, a népeket!
They thinke they shall escape by iniquitie: O God, cast these people downe in thine anger.
8 Bujdosásomnak számát jól tudod: szedd tömlődbe könnyeimet! Avagy nem tudod-é azoknak számát?
Thou hast counted my wandrings: put my teares into thy bottel: are they not in thy register?
9 Meghátrálnak majd ellenségeim, mikor kiáltok; így tudom meg, hogy velem van az Isten.
When I cry, then mine enemies shall turne backe: this I know, for God is with me.
10 Dicsérem Istent, az ő ígéretéért, dicsérem az Urat az ő igéretéért.
I will reioyce in God because of his worde: in the Lord wil I reioyce because of his worde.
11 Istenben bízom, nem félek; ember mit árthatna nékem?
In God doe I trust: I will not be afrayd what man can doe vnto me.
12 Tartozom, oh Isten, az én néked tett fogadásaimmal; megadom néked a hálaáldozatokat;
Thy vowes are vpon me, O God: I will render prayses vnto thee.
13 Mert megszabadítottad lelkemet a haláltól, bizony az én lábaimat az eleséstől; hogy járjak Isten előtt az életnek világosságában.
For thou hast deliuered my soule from death, and also my feete from falling, that I may walke before God in the light of the liuing.
