< Zsoltárok 55 >
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
Inclina ó Deus os teus ouvidos à minha oração, e não te escondas da minha súplica.
2 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
Atende-me, e ouve-me: lamento na minha queixa, e faço ruído,
3 Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
Pelo clamor do inimigo e por causa da opressão do ímpio: pois lançou sobre mim a iniquidade, e com furor me aborrecem.
4 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
O meu coração está dolorido dentro de mim, e terrores da morte cairam sobre mim.
5 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
Temor e tremor vieram sobre mim; e o horror me cobriu.
6 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
Pelo que disse: Oh! quem me dera asas como de pomba! porque então voaria, e estaria em descanço.
7 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
Eis que fugiria para longe, e pernoitaria no deserto (Selah)
8 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
Apressar-me-ia a escapar da fúria do vento e da tempestade.
9 Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
Despedaça, Senhor, e divide as suas línguas, pois tenho visto violência e contenda na cidade.
10 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
De dia e de noite a cercam sobre os seus muros; iniquidade e malícia estão no meio dela.
11 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
Maldade há dentro dela: astúcia e engano não se apartam das suas ruas.
12 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
Pois não era um inimigo que me afrontava: então eu o houvera suportado: nem era o que me aborrecia que se engrandecia contra mim, porque dele me teria escondido.
13 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
Mas eras tu, homem meu igual, meu guia e meu intimo amigo.
14 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
Consultávamos juntos suavemente, e andavamos em companhia na casa de Deus.
15 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol )
A morte os assalte, e vivos desçam ao inferno; porque há maldade nas suas habitações e no meio deles. (Sheol )
16 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
Porém eu invocarei a Deus, e o Senhor me salvará.
17 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
De tarde e de manhã e ao meio dia orarei; e clamarei, e ele ouvirá a minha voz.
18 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
Livrou em paz a minha alma da peleja que havia contra mim; pois havia muitos comigo.
19 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
Deus ouvirá, e os afligirá, aquele que preside desde a antiguidade (Selah) porque não há neles nenhuma mudança, e portanto não temem a Deus
20 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
Ele pôs as suas mãos naqueles que tem paz com ele: quebrou a sua aliança.
21 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
As palavras da sua boca eram mais macias do que a manteiga, mas havia guerra no seu coração: as suas palavras eram mais brandas do que o azeite: contudo, eram espadas nuas.
22 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
Lança a tua carga sobre o Senhor, e ele te susterá: não permitirá nunca que o justo seja abalado.
23 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
Mas tu, ó Deus, os farás descer ao poço da perdição; homens de sangue e de fraude não viverão metade dos seus dias; mas eu em ti confiarei.