< Zsoltárok 55 >

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
Dāvida mācības dziesma, dziedātāju vadonim, uz koklēm. Griezies, ak Dievs, pie manas lūgšanas un nepaslēpies no manām sirds nopūtām.
2 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
Liec mani vērā un paklausi mani; es esmu pilns nemiera savās raizēs, ka man jānopūšās.
3 Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
Tāpēc ka ienaidnieks kliedz un bezdievīgais spaida; jo tie gāž postu uz mani un ienīst mani ar dusmām.
4 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
Mana sirds mokās iekš manis, un nāves izbailes man uzkritušas.
5 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
Trīcēšana un drebēšana man uzgājusi, un bailes man uzbrukušas.
6 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
Es sacīju: kaut man būtu spārni kā balodim; es gribētu skriet, kur varētu palikt.
7 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
Redzi, es tālu nobēgtu un apmestos tuksnesī. (Sela)
8 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
Steigšus es izglābtos no bargas aukas un vētras.
9 Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
Aprij tos, Kungs, sajauc viņu mēles; jo es redzu varas darbus un ķildas pilsētā.
10 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
Dienām naktīm tādas lietas ir pa viņas mūriem, un netaisnība un varas darbs ir viņas vidū.
11 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
Posts tur iekšā, pārestība un viltība neatstājās no viņas ielām.
12 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
Jo tas nav ienaidnieks, kas mani apkauno, to es varētu panest; tas nav mans nīdētājs, kas pret mani lielās, priekš tā es varētu apslēpties;
13 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
Bet tu esi cilvēks no manas kārtas, mans biedrs un mans draugs.
14 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
Mēs kopā mīļi sarunājamies un kopā gājām Dieva namā.
15 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
Lai nāve tiem uzbrūk, lai tie dzīvi nogrimst ellē, jo blēdības ir iekš viņu dzīvokļiem pašā viņu vidū. (Sheol h7585)
16 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
Bet es piesaukšu Dievu, un Tas Kungs mani izpestīs.
17 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
Vakaros un rītos un dienas vidū es nopūtīšos un žēlošos, tad Viņš klausīs manu balsi.
18 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
Viņš uz mieru atpestī manu dvēseli no tiem, kas pret mani karo, jo to ir liels pulks man pretim.
19 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
Tas stiprais Dievs, kas mūžam paliek, mani paklausīs un tos pazemos. (Sela) Jo tie nemaz neatgriežas un Dievu nebīstas!
20 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
Jo tie pieliek savas rokas pie viņa draugiem un sagāna viņa derību.
21 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
Viņu mute ir glumāka nekā sviests, bet viņu sirdī ir karš; viņu vārdi ir mīkstāki nekā eļļa, un ir taču pliki zobeni.
22 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
Met savu nastu uz To Kungu, Tas tevi uzturēs; Viņš ne mūžam neļaus, ka taisnais šaubās.
23 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
Bet Tu, ak Dievs, tos nometīsi dziļā bedrē. Tie asins kārīgie un viltnieki nepanāks ne pusmūžu; bet es uz Tevi paļaujos.

< Zsoltárok 55 >