< Zsoltárok 55 >

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
in finem in carminibus intellectus David exaudi Deus orationem meam et ne despexeris deprecationem meam
2 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
intende mihi et exaudi me contristatus sum in exercitatione mea et conturbatus sum
3 Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
a voce inimici et a tribulatione peccatoris quoniam declinaverunt in me iniquitatem et in ira molesti erant mihi
4 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
cor meum conturbatum est in me et formido mortis cecidit super me
5 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
timor et tremor venit super me et contexit me tenebra
6 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
et dixi quis dabit mihi pinnas sicut columbae et volabo et requiescam
7 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
ecce elongavi fugiens et mansi in solitudine diapsalma
8 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
expectabam eum qui salvum me fecit a pusillanimitate spiritus et a tempestate
9 Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
praecipita Domine divide linguas eorum quoniam vidi iniquitatem et contradictionem in civitate
10 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
die et nocte circumdabit eam super muros eius et iniquitas et labor in medio eius
11 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
et iniustitia et non defecit de plateis eius usura et dolus
12 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
quoniam si inimicus maledixisset mihi sustinuissem utique et si is qui oderat me super me magna locutus fuisset abscondissem me forsitan ab eo
13 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
tu vero homo unianimis dux meus et notus meus
14 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
qui simul mecum dulces capiebas cibos in domo Dei ambulavimus cum consensu
15 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
veniat mors super illos et descendant in infernum viventes quoniam nequitiae in habitaculis eorum in medio eorum (Sheol h7585)
16 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
ego autem ad Deum clamavi et Dominus salvabit me
17 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
vespere et mane et meridie narrabo et adnuntiabo et exaudiet vocem meam
18 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
redimet in pace animam meam ab his qui adpropinquant mihi quoniam inter multos erant mecum
19 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
exaudiet Deus et humiliabit illos qui est ante saecula diapsalma non enim est illis commutatio et non timuerunt Deum
20 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
extendit manum suam in retribuendo contaminaverunt testamentum eius
21 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
divisi sunt ab ira vultus eius et adpropinquavit cor illius molliti sunt sermones eius super oleum et ipsi sunt iacula
22 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
iacta super Dominum curam tuam et ipse te enutriet non dabit in aeternum fluctuationem iusto
23 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
tu vero Deus deduces eos in puteum interitus viri sanguinum et doli non dimidiabunt dies suos ego autem sperabo in te Domine

< Zsoltárok 55 >