Zsoltárok 55
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
O Dieu, prête l'oreille à ma prière, et ne te cache pas loin de ma supplication!
2 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
Écoute-moi et réponds-moi; je m'agite dans ma plainte, et je gémis,
3 Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
A la voix de l'ennemi, devant l'oppression du méchant; car ils font tomber sur moi le malheur, et me poursuivent avec furie.
4 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
Mon cœur frémit au-dedans de moi, et des frayeurs mortelles sont tombées sur moi.
5 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
La crainte et le tremblement viennent sur moi; l'effroi m'enveloppe.
6 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
Et j'ai dit: Oh! qui me donnera les ailes de la colombe? Je m'envolerais, et j'irais me poser ailleurs.
7 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
Voilà, je m'enfuirais bien loin, je me tiendrais au désert. (Sélah)
8 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
Je me hâterais de m'échapper, loin du vent violent, loin de la tempête.
9 Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
Anéantis-les, Seigneur; confonds leurs langues; car je ne vois que violence et querelles dans la ville.
10 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
Elles en font le tour, jour et nuit, sur ses murailles; la ruine et le tourment sont au milieu d'elle.
11 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
La malice est au milieu d'elle; l'oppression et la fraude ne s'éloignent point de ses places.
12 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
Car ce n'est pas un ennemi qui m'outrage, je pourrais le supporter; mon adversaire n'est pas celui qui me haïssait, je me cacherais loin de lui.
13 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
Mais c'est toi, un homme traité comme mon égal, mon compagnon et mon ami!
14 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
Nous prenions plaisir à nous entretenir ensemble, nous allions à la maison de Dieu avec la foule.
15 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
Que la mort les surprenne! Qu'ils descendent vivants au Sépulcre! Car la malice est dans leurs demeures, dans leurs cœurs. (Sheol h7585)
16 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
Mais moi, je crierai à Dieu, et l'Éternel me sauvera.
17 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
Le soir, et le matin, et à midi, je crierai et je gémirai, et il entendra ma voix.
18 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
Il mettra mon âme en paix, la délivrant de la guerre qu'on lui fait, car j'ai affaire à beaucoup de gens.
19 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
Dieu l'entendra, et il les humiliera, lui qui règne de tout temps (Sélah) parce qu'il n'y a point en eux de changement, et qu'ils ne craignent point Dieu.
20 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
Chacun jette la main sur ceux qui vivaient en paix avec lui; il viole son alliance.
21 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
Les paroles de sa bouche sont plus douces que le beurre, mais la guerre est dans son cœur; ses paroles sont plus onctueuses que l'huile, mais ce sont des épées nues.
22 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
Décharge-toi de ton fardeau sur l'Éternel, et il te soutiendra; il ne permettra jamais que le juste soit ébranlé.
23 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
Toi, ô Dieu, tu les précipiteras au fond de la fosse; les hommes de sang et de fraude n'atteindront pas la moitié de leurs jours; mais moi, je me confie en toi.
