Zsoltárok 55
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása. Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;
To the Overseer with stringed instruments. — An instruction, by David. Give ear, O God, [to] my prayer, And hide not from my supplication.
2 Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!
Attend to me, and answer me, I mourn in my (meditation) and make a noise,
3 Az ellenségnek szaváért és a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és nagy dühösséggel ellenkeznek velem.
Because of the voice of an enemy, Because of the oppression of the wicked, For they cause sorrow to move against me, And in anger they hate me.
4 Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.
My heart is pained within me, And terrors of death have fallen on me.
5 Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem.
Fear and trembling come in to me, And horror doth cover me.
6 Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.
And I say, 'Who doth give to me a pinion as a dove? I fly away and rest,
7 Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. (Szela)
Lo, I move far off, I lodge in a wilderness. (Selah)
8 Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből.
I hasten escape for myself, From a rushing wind, from a whirlwind.
9 Rontsd meg Uram, és oszlasd meg az ő nyelvöket; mert erőszakot és háborgást látok a városban.
Swallow up, O Lord, divide their tongue, For I saw violence and strife in a city.
10 Nappal és éjjel körüljárják azt annak kőfalainál, bent hamisság és ártalom van abban.
By day and by night they go round it, on its walls. Both iniquity and perverseness [are] in its midst,
11 Veszedelem van bensejében; s nem távozik annak teréről a zsarnokság és csalárdság.
Mischiefs [are] in its midst. Fraud and deceit depart not from its street.
12 Mert nem ellenség szidalmazott engem, hisz azt elszenvedném; nem gyűlölőm emelte fel magát ellenem, hiszen elrejtettem volna magamat az elől:
For an enemy reproacheth me not, or I bear [it], He who is hating me Hath not magnified himself against me, Or I hide from him.
13 Hanem te, hozzám hasonló halandó, én barátom és ismerősöm,
But thou, a man — as mine equal, My familiar friend, and mine acquaintance.
14 A kik együtt édes bizalomban éltünk; az Isten házába jártunk a tömegben.
When together we sweeten counsel, Into the house of God we walk in company.
15 A halál vegye őket körül, elevenen szálljanak a Seolba; mert gonoszság van lakásukban, kebelökben. (Sheol h7585)
Desolations [are] upon them, They go down [to] Sheol — alive, For wickedness [is] in their dwelling, in their midst. (Sheol h7585)
16 Én az Istenhez kiáltok, és az Úr megszabadít engem.
I — to God I call, and Jehovah saveth me.
17 Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.
Evening, and morning, and noon, I meditate, and make a noise, and He heareth my voice,
18 Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.
He hath ransomed in peace my soul From him who is near to me, For with the multitude they were with me.
19 Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, (Szela) a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.
God doth hear and afflict them, And He sitteth of old. (Selah) Because they have no changes, and fear not God,
20 Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.
He hath sent forth his hands against his well-wishers, He hath polluted his covenant.
21 A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.
Sweeter than honey hath been his mouth, And his heart [is] war! Softer have been his words than oil, And they [are] drawn [swords].
22 Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.
Cast on Jehovah that which He hath given thee, And He doth sustain thee, He doth not suffer for ever the moving of the righteous.
23 Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom.
And Thou, O God, dost bring them down To a pit of destruction, Men of blood and deceit reach not to half their days, And I — I do trust in Thee!
