< Zsoltárok 54 >

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
För sångmästaren, med strängaspel; en sång av David,
2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
när sifiterna kommo och sade till Saul: »David håller sig nu gömd hos oss.»
3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)
Gud, fräls mig genom ditt namn, och skaffa mig rätt genom din makt.
4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
Gud, hör min bön, lyssna till min muns tal.
5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.
Ty främlingar resa sig upp mot mig, och våldsverkare stå efter mitt liv; de hava icke Gud för ögonen. (Sela)
6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
Se, Gud är min hjälpare, Herren uppehåller min själ.
7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
Må det onda falla tillbaka på mina förföljare, förgör dem, du som är trofast. Då skall jag offra åt dig med villigt hjärta; jag skall prisa ditt namn, o HERRE, ty det är gott. Ja, ur all nöd räddar det mig, och mitt öga får se med lust på mina fiender.

< Zsoltárok 54 >