Zsoltárok 54

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

Načelniku godbe na strune; pesem Davidova, ukovita. Ko so prišli Zifejci in rekli Savlu: Ali ne tiči David pri nas? Bog, zavoljo imena svojega reši me, in po kreposti svoji potegni se zame.

2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

Bog, čuj molitev mojo, uho nagni besedam mojih ust.

3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

Ker tujci spenjajo se proti meni in silovitniki iščejo življenje moje; Boga nimajo pred očmi.

4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

Glej, Bog mi pomaga, Gospod je med njimi, ki podpirajo življenje moje.

5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

Sovražnikom mojim vrni tisto zlo, po resničnosti svoji jih pokončaj.

6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

Obilo ti bodem daroval; slavil bodem ime tvoje, Gospod, ker je dobro.

7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

Ker reši me vsake stiske, in sovražnike moje gleda moje oko.