Zsoltárok 54

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

MAIN Kot, kom kotin jauaj a ia ki mar omui, o kotin kajanjaleda ai pun ki omui manaman.

2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

Main Kot, kom kotin ereki ai kapakap, o kotin mani lokaia en au i.

3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

Pwe men wai kai palian ia, o me weit akan majamajan maur i, o re jota weweid mon Kot.

4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

Kilan, Kot jauaj pa i, leowa kin kolekol nen i.

5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

A pan kotin depuk on ai imwintiti kan ar me jued. Kom kotin kawe ir ala ki omui melel.

6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

I ap pan wiai on komui mairon kaperen, o kapina mar omui, pwe a me mau.

7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

Pwe a kotin dore ia la jan nan ai apwal akan karoj, o maj ai peren kidar ai imwintiti kan.