< Zsoltárok 54 >

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
Til sangmesteren, med strengelek; en læresalme av David, da sifittene kom og sa til Saul: David holder sig skjult hos oss. Gud, frels mig ved ditt navn, og hjelp mig til min rett ved din kraft!
2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
Gud, hør min bønn, vend øret til min munns ord!
3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)
For fremmede har reist sig imot mig, og voldsmenn står mig efter livet; de har ikke Gud for øie. (Sela)
4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
Se, Gud hjelper mig, Herren er den som opholder mitt liv.
5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.
Det onde skal falle tilbake på mine fiender; utrydd dem i din trofasthet!
6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
Med villig hjerte vil jeg ofre til dig; jeg vil prise ditt navn, Herre, fordi det er godt.
7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
For av all nød frir han mig ut, og på mine fiender ser mitt øie med lyst.

< Zsoltárok 54 >