< Zsoltárok 54 >
1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
Eine Unterweisung Davids, vorzusingen, auf Saitenspiel; da die von Siph kamen und sprachen zu Saul: David hat sich bei uns verborgen. Hilf mir, Gott, durch deinen Namen und schaffe mir Recht durch deine Gewalt.
2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
Gott, erhöre mein Gebet, vernimm die Rede meines Mundes.
3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)
Denn Stolze setzen sich wider mich, und Trotzige stehen mir nach meiner Seele und haben Gott nicht vor Augen. (Sela)
4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
Siehe, Gott steht mir bei, der Herr erhält meine Seele.
5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.
Er wird die Bosheit meinen Feinden bezahlen. Verstöre sie durch deine Treue!
6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
So will ich dir ein Freudenopfer tun und deinen Namen, HERR, danken, daß er so tröstlich ist.
7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
Denn du errettest mich aus aller meiner Not, daß mein Auge an meinen Feinden Lust sieht.