Zsoltárok 54

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

Dem Sangmeister, mit Saitenspielbegleitung. Eine Betrachtung Davids.

2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

Als die Sifiter gekommen waren und Saul gemeldet hatten: "David hält sich bei uns verborgen."

3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

Elohim, hilf mir durch deinen Namen, / Durch seine Stärke schaffe mir Recht!

4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

Elohim, höre doch mein Gebet, / Horch auf die Worte meines Mundes!

5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

Denn Fremde erheben sich wider mich, / Und Grausame trachten mir nach dem Leben, / Sie haben Gott nicht vor Augen. (Sela)

6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

Wahrlich, mein Helfer ist Elohim, / Adonái ist meines Lebens Halt.

7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

Das Böse muß fallen auf meine Feinde — / Nach deiner Treue vernichte sie! Dann bring ich dir freiwillige Opfer, / Deinem Namen, o Jahwe, dank ich, daß er so hold. Denn er hat mich errettet aus aller Not, / Und an meinen Feinden erfreut sich mein Auge.