Zsoltárok 54

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

“To the chief musician on Neginoth, a Maskil of David, When the Ziphim came and said to Saul, Behold, David is hiding himself with us.” O God, by thy name save me, and by thy strength grant me justice.

2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

O God, hear my prayer; give ear to the words of my mouth.

3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

For strangers [to goodness] are risen up against me, and powerful oppressors seek after my soul: they have not set God before them. (Selah)

4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

Behold, God is a helper unto me: the Lord is among those that uphold my soul.

5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

He will cause the evil to return upon those that regard me with envy: in thy truth cut them off.

6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

I will liberally sacrifice unto thee: I will give thanks unto thy name, O Lord; for it is good.

7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

For out of all distress hath he delivered me: and my eye hath seen [its desire] on my enemies.