Zsoltárok 54

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

For the end, among Hymns of instruction by David, when the Ziphites came and said to Saul, Behold, is not David hid with us? Save me, O God, by your name, and judge me by your might.

2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

O God, hear my prayer; listen to the words of my mouth.

3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

For strangers have risen up against me, and mighty men have sought my life: they have not set God before them. (Pause)

4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

For behold! God assists me; and the Lord is the helper of my soul.

5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

He shall return evil to mine enemies; utterly destroy them in your truth.

6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

I will willingly sacrifice to you: I will give thanks to your name, O Lord; for [it is] good.

7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

For you have delivered me out of all affliction, and mine eye has seen [my desire] upon mine enemies.