Zsoltárok 54

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

Til Sangmesteren. Med Strengespil. En Maskil af David,

2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

da Zifiterne kom og sagde til Saul: »David har skjult sig hos os.«

3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

Frels mig, o Gud, ved dit Navn og skaf mig min Ret ved din Vælde,

4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

hør, o Gud, min Bøn, lyt til min Munds Ord!

5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

Thi frække staar op imod mig, Voldsmænd vil tage mit Liv; Gud har de ikke for Øje. (Sela)

6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

Se, min Hjælper er Gud, Herren støtter min Sjæl!

7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

Det onde vende sig mod mine Fjender, udryd dem i din Trofasthed! Da vil jeg frivilligt ofre til dig, prise dit Navn, o HERRE, thi det er godt; thi det frier mig ud af al Nød; mit Øje skuer med Fryd mine Fjender!