Zsoltárok 54

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!

Luwasa ako, Oh Dios, tungod sa imong ngalan, Ug hukmi ako diha sa imong gahum.

2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.

Patalinghugi ang akong pag-ampo, Oh Dios; Pamatia ang mga pulong akong baba.

3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)

Kay ang mga dumuloong nanagpanindog batok kanako, Ug ang mga tawo sa paglupig nagapangita sa akong kalag: Wala (sila) magpahamutang sa Dios sa atubangan nila. (Selah)

4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.

Ania karon, ang Dios mao ang akong magtatabang: Ang Ginoo nagauban kanila nga nagasapnay sa akong kalag.

5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.

Panimaslan niya ang dautan sa akong mga kaaway: Laglagon mo (sila) tungod sa imong kamatuoran.

6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.

Uban sa usa ka halad-nga-kina-bubot-on, magahalad ako kanimo: Magahatag ako ug mga pasalamat sa imong ngalan. Oh Jehova, kay kini mao ang maayo.

7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.

Kay giluwas niya ako gikan sa tanan nga kasamok; Ug ang akong mata nakakita sa akong tinguha ibabaw sa akong mga kaaway.