< Zsoltárok 54 >

1 Az éneklőmesternek, hangszerekkel; Dávid tanítása; Mikor a Zifeusok eljöttek, és azt mondák Saulnak: Nem mi nálunk lappang-é Dávid? Isten, a te neveddel szabadíts meg engemet, és a te hatalmasságoddal állj bosszút értem!
Luwasa ako, O Dios, pinaagi sa imong ngalan, ug hukmi ako sa imong kusog.
2 Isten, hallgasd meg az én imádságomat, figyelmezz az én szájam beszédeire.
Dungga ang akong pag-ampo, Dios; paminawa ang mga pulong sa akong baba.
3 Mert idegenek támadtak ellenem, és kegyetlenek keresik lelkemet, a kik nem is gondolnak Istenre. (Szela)
Kay ang mga langyaw nakigbatok kanako, ug ang mga walay kaluoy nga kalalakin-an nangita sa akong kinabuhi. Wala nila gibutang ang Dios taliwala kanila. (Selah)
4 Ímé, Isten segítőm nékem, az Úr az én lelkemnek támogatója.
Tan-awa, ang Dios maoy akong magtatabang, ang Ginoo maoy naglaban kanako.
5 Bosszút áll az utánam leselkedőkön; a te igazságod által rontsd meg őket.
Panimaslan niya ug daotan ang akong mga kaaway; sa imong pagkamatinud-anon, laglaga (sila)
6 Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó.
Magahalad ako kanimo ug kinabubut-ong halad; magpasalamat ako sa imong ngalan, Yahweh, tungod kay maayo kini.
7 Mert minden nyomorúságból megszabadított engem, s megpihentette szemeimet ellenségeimen.
Kay giluwas niya ako sa tanang pagsulay; ang akong mata nagtan-aw sa kadaogan ngadto sa akong mga kaaway.

< Zsoltárok 54 >