Zsoltárok 53

1 Az éneklőmesternek a mahalathra, Dávid tanítása. Ezt mondta a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak és útálatos hamisságot cselekedtek, nincs a ki jót cselekedjék.

The fool hath said in his heart, There is no Elohim. Corrupt are they, and have done abominable iniquity: there is none that doeth good.

2 Isten letekint a mennyből az emberek fiaira, hogy meglássa, ha van-é értelmes, Istent kereső?

Elohim looked down from heaven upon the children of men, to see if there were any that did understand, that did seek Elohim.

3 Mindnyájan elhajlottak, és valamennyien megromlottak, nincsen a ki jót cselekedjék, nincsen csak egy is.

Every one of them is gone back: they are altogether become filthy; there is none that doeth good, no, not one.

4 Avagy nincs értelem a hamisságnak cselekvőiben, a kik az én népemet megeszik, mintha kenyeret ennének, a kik az Istent segítségül nem hívják?

Have the workers of iniquity no knowledge? who eat up my people as they eat bread: they have not called upon Elohim.

5 Ott félnek nagy félelemmel, a hol nincsen félelem; mert az Isten elszéleszti azoknak tetemeit, a kik tábort járnak ellened; megszégyeníted azokat, mert az Isten megveti őket.

There were they in great fear, where no fear was: for Elohim hath scattered the bones of him that encampeth against thee: thou hast put them to shame, because Elohim hath despised them.

6 Oh, vajha eljönne Sionból Izráelnek a szabadítás! Mikor az Úr visszahozza az ő népének foglyait, örül majd Jákób és vigad Izráel!

Oh that the salvation of Israel were come out of Zion! When Elohim bringeth back the captivity of his people, Jacob shall rejoice, and Israel shall be glad.