< Zsoltárok 52 >
1 Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!
KOE ol weit, da me koe suaikeki me sued, pwe kalangan en Ieowa kin duedueta ni ran karos.
2 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!
Lo om inong iong me sued, o kin rasong naip kong pot, ni a wia likam.
3 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. (Szela)
Koe kin mauki lokaia sued sang me mau, o lokaia likam sang me pung. (Sela)
4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.
Koe kin men lokaiaki me sued lo om likam.
5 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. (Szela)
I me Kot pil pan kawe uk ala, o lepuk uk pasang, o waik uk sang nan im om, o koko uk sang nan sap en me maur akan. (Sela)
6 És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:
A me pung kan pan kilang o masapwekada, o re pan kaurureki i:
7 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!
Kilang, iei ol o, me sota kaporoporeki Ieowa, pwe a keleki a dipisou toto o a kelail ong a wiada me sued.
8 Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.
A ngai dueta tuka oliwe pot nan tanpas en Kot, i kaporoporeki kalangan en Kot kokolata.
9 Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.
I pan kapinga komui kokolata, pwe kom kak kotin wiada; i pan kapinga mar omui, pwe a lingan ren sapwilim omui lelapok kan.