Zsoltárok 52

1 Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

Au maître chantre. Hymne de David, lorsque Doëg, l'Iduméen, vint et informa Saül et lui dit: David est venu dans la maison d'Achimélech. Pourquoi fais-tu gloire de la méchanceté, superbe? La grâce de Dieu subsiste toujours.

2 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

Ta langue médite la ruine, pareille au rasoir affilé, artisan de ruses!

3 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. (Szela)

Tu aimes le mal plus que le bien, le mensonge, plus que les paroles vraies. (Pause)

4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.

Tu aimes tous les discours pernicieux, langue perfide!

5 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. (Szela)

Aussi Dieu te détruira pour toujours, Il te saisira, et t'arrachera de ta tente, et t'extirpera de la terre des vivants. (Pause)

6 És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

Les justes en seront témoins, et ils craindront, et ils se riront de lui:

7 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!

« Le voilà cet homme qui ne prit point Dieu pour son rempart, et qui se confiait dans ses grandes richesses, et se prévalait de sa méchanceté! »

8 Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.

Mais moi, je suis comme un vert olivier dans la maison de Dieu, je me confie dans la grâce de Dieu, toujours, à jamais.

9 Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.

Je Te louerai éternellement, parce que tu as agi, et j'espère dans ton nom, parce que tu es bon, en présence de tes Saints.