Zsoltárok 52

1 Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

WHY boastest thou thyself in mischief, O mighty man? the goodness of God endureth continually.

2 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

Thy tongue deviseth mischiefs; like a sharp rasor, working deceitfully.

3 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. (Szela)

Thou lovest evil more than good; and lying rather than to speak righteousness. (Selah)

4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.

Thou lovest all devouring words, O thou deceitful tongue.

5 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. (Szela)

God shall likewise destroy thee for ever, he shall take thee away, and pluck thee out of thy dwelling place, and root thee out of the land of the living. (Selah)

6 És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

The righteous also shall see, and fear, and shall laugh at him:

7 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!

Lo, this is the man that made not God his strength; but trusted in the abundance of his riches, and strengthened himself in his wickedness.

8 Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.

But I am like a green olive tree in the house of God: I trust in the mercy of God for ever and ever.

9 Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.

I will praise thee for ever, because thou hast done it: and I will wait on thy name; for it is good before thy saints.