Zsoltárok 52

1 Az éneklőmesternek; Dávid tanítása; Mikor az Idumeus Dóeg eljött és hírt vitt Saulnak, és ezt mondá néki: Dávid az Akhimélek házába ment be. Mit dicsekedel gonoszságban, oh te magabíró? Az Istennek kegyelme szüntelen való!

Unto the end, understanding for David, When Doeg the Edomite came and told Saul David went to the house of Achimelech. Why dost thou glory in malice, thou that art mighty in iniquity?

2 Nyelved ártalmakon elmélkedik, s olyan mint az éles olló, te álnokságnak mestere!

All the day long thy tongue hath devised injustice: as a sharp razor, thou hast wrought deceit.

3 Szereted a gonoszt inkább, hogy nem a jót, és a hazugságot inkább, mint igazságot szólni. (Szela)

Thou hast loved malice more than goodness: and iniquity rather than to speak righteousness.

4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, és az álnok nyelvet.

Thou hast loved all the words of ruin, O deceitful tongue.

5 Meg is ront az Isten téged, teljesen eltakarít, kigyomlál téged a te hajlékodból, és kiszaggat téged az élők földéről. (Szela)

Therefore will God destroy thee for ever: he will pluck thee out, and remove thee from thy dwelling place: and thy root out of the land of the living.

6 És látják ezt az igazak, és félnek, és nevetnek rajta:

The just shall see and fear, and shall laugh at him, and say:

7 Ímé az a férfiú, a ki nem Istent fogadta erősségévé, hanem az ő gazdagságának sokaságában bízott, és ereje az ő gonoszságában volt!

Behold the man that made not God his helper: But trusted in the abundance of his riches: and prevailed in his vanity.

8 Én pedig mint zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten kegyelmében mind örökkön örökké.

But I, as a fruitful olive tree in the house of God, have hoped in the mercy of God for ever, yea for ever and ever.

9 Áldlak téged örökké, hogy így cselekedtél; nevedben remélek, mert jóságos vagy, a te híveid előtt.

I will praise thee for ever, because thou hast done it: and I will wait on thy name, for it is good in the sight of thy saints.