< Zsoltárok 51 >
1 Az éneklőmesternek; Dávid zsoltára; Mikor ő hozzá ment Nátán, a próféta, minekutána Bethsabéval vétkezett. Könyörülj rajtam én Istenem a te kegyelmességed szerint; irgalmasságodnak sokasága szerint töröld el az én bűneimet!
En Psalm Davids, till att föresjunga; Då den Propheten Nathan till honom kom, när han till BathSeba ingången var. Gud, var mig nådelig, efter dina godhet, och afplana mina synd, efter dina stora barmhertighet.
2 Egészen moss ki engemet az én álnokságomból, és az én vétkeimből tisztíts ki engemet;
Två mig väl af mine missgerning, och rensa mig ifrå mine synd.
3 Mert ismerem az én bűneimet, és az én vétkem szüntelen előttem forog.
Förty jag känner mina missgerning, och min synd är alltid för mig.
4 Egyedül te ellened vétkeztem, és cselekedtem azt, a mi gonosz a te szemeid előtt; hogy igaz légy beszédedben, és tiszta ítéletedben.
Mot dig allena hafver jag syndat, och illa gjort för dig; på det du må rätt blifva i din ord, och icke straffad blifva, då du dömd varder.
5 Ímé én vétekben fogantattam, és bűnben melengetett engem az anyám.
Si, jag är af syndelig säd född, och min moder hafver mig i synd aflat.
6 Ímé te az igazságban gyönyörködöl, a mely a vesékben van, és bensőmben bölcseségre tanítasz engem.
Si, du hafver lust till sanningen, den i det fördolda ligger; du låter mig veta den hemliga visheten.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál.
Skära mig med isop, att jag må ren varda; två mig, att jag må snöhvit varda.
8 Hallass örömet és vígasságot velem, hogy örvendezzenek csontjaim, a melyeket összetörtél.
Låt mig höra glädje och fröjd, att de ben, som du förkrossat hafver, måga fröjda sig.
9 Rejtsd el orczádat az én vétkeimtől, és töröld el minden álnokságomat.
Vänd bort ditt ansigte ifrå mina synder, och afplana alla mina missgerningar.
10 Tiszta szívet teremts bennem, oh Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem.
Skapa i mig, Gud, ett rent hjerta, och gif i mig en ny viss anda.
11 Ne vess el engem a te orczád elől, és a te szent lelkedet ne vedd el tőlem.
Förkasta mig icke ifrå ditt ansigte, och tag icke din Helga Anda ifrå mig.
12 Add vissza nékem a te szabadításodnak örömét, és engedelmesség lelkével támogass engem.
Tröst mig igen med dine hjelp, och den frimodige anden uppehålle mig.
13 Hadd tanítsam a bűnösöket a te útaidra, hogy a vétkezők megtérjenek hozzád.
Ty jag vill lära öfverträdarena dina vägar, att syndarena måga vända sig till dig.
14 Szabadíts meg engemet a vérontástól, oh Isten, szabadításomnak Istene! hogy harsogja nyelvem a te igazságodat.
Fräls mig ifrå blodskulder, Gud, som min Gud och Frälsare är; att min tunga må lofva dina rättfärdighet.
15 Uram, nyisd meg az én ajakimat, hogy hirdesse szájam a te dicséretedet.
Herre, upplåt mina läppar, att min mun må förkunna din pris.
16 Mert nem kivánsz te véresáldozatot, hogy adnék azt, égőáldozatban sem gyönyörködöl.
Ty du hafver icke lust till offer, eljest ville jag väl gifva dig det; och bränneoffer behaga dig intet.
17 Isten előtt kedves áldozatok: a töredelmes lélek; a töredelmes és bűnbánó szívet oh Isten nem veted te meg!
De offer, som Gudi behaga, äro en bedröfvad ande. Ett bedröfvadt och förkrossadt hjerta varder du, Gud, icke föraktandes.
18 Tégy jól a te kegyelmedből a Sionnal; és építsd meg Jeruzsálem kőfalait.
Gör väl vid Zion, efter dina nåde; uppbygg murarna i Jerusalem.
19 Akkor kedvesek lesznek előtted az igazságnak áldozatai; az égő és egész áldozat: akkor a te oltárodon áldoznak néked tulkokkal.
Då skola dig behaga rättfärdighetenes offer, bränneoffer och heloffer; då skall man oxar uppå ditt altare offra.